Diplomáciatörténet
A diplomáciai kapcsolatok felvétele
Finnország 1920. szeptember 10-én ismerte el Magyarországot, de az első követet, K.G. Idmant csak 1922-ben nevezték ki. Idman Koppenhágában volt akkreditálva, onnan intézte a magyar ügyeket is. 1927-ben Idman után a magyarul kitűnően tudó finnugor nyelvészt, E.N. Setälä lett a követ, ő is Koppenhágában. Setälä tudományos munkásságából kifolyólag már kinevezése előtt széleskörű kapcsolatokat ápolt Magyarországgal. Utóda, a függetlenségi szenátus tagja, Onni Talas volt. Az ő megbízásának idején, 1933 végén született döntés nagykövetség alapításáról Budapesten.
Talas kezdetben a Gellért Szállóban lakott, majd 1934 márciusában beköltözött a Wenckheim örökösöktől bérelt, Kelenhegyi út 20. szám alatti villába. 1939 januárjában a finn állam 490.000 eurónak megfelelő összegért megvásárolta az épületet. Emlékirataiban Talas a következőt írta: "... mondhatom, hogy aligha van Finnországnak még egy ilyen szép követsége, mint ez a gellérthegyi villa gyönyörű termeivel, lépcsőivel és palotába illő szalonjaival."
Magyar szimpátiakifejezések a háború éveiben
A finn téli háború idején a nagykövetséget elárasztották a segélycsomagok és az együttérzés egyéb megnyilvánulásai. 1940 elejétől Magyarországon több mint száz ünnepi rendezvényt szerveztek a finn ügy érdekében. A követségen sorra jelentkeztek az önkéntesek is. Hosszú és nehéz út után végül 341 magyar önkéntes érkezett Finnországba, de mivel Finnország addigra aláírta a fegyverszüneti egyezményt, a magyarok a frontra már nem kerültek ki.
A folytatólagos háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 5. cikkelye értelmében Finnország kötelezte magát, hogy minden kapcsolatot megszakít Németország szövetségeseivel. Ennek megfelelően 1944. szeptember 20-án a diplomáciai és konzuli kapcsolatok Magyarországgal megszakadtak. Aarne Wuorimaa nagykövet családjával október 14-én utazott el vonattal Bécsbe, az oroszok ekkor már 50 kilóméterre voltak a magyar fővárostól.
A harcokban a követség épületét feldúlták és kirabolták. Mikor az oroszok tudomására jutott, hogy az épületben németek tartózkodnak, tűz alá vették. Január végén szovjet csapatok szállták meg az épületet és elvittek a megmaradt értékeket. Az épületben a legnagyobb kárt azonban a bombázások tették, különösen a háború végén becsapódott gyújtóbomba, amely a ház belsejét teljesen kiégette csak a csupasz falak maradtak állva.
A kapcsolatok újrafelvétele
A háború után 1949. október 3-án került sor a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére, a kapcsolatok normalizálódhattak. 1959 júniusában a két ország kulturális egyezményt írt alá, amely pontosan meghatározta a kulturális együttműködés irányvonalait. Az ismét csak a Gellért Szállóban működő nagykövetség a XII. kerületben, a Székács u. 29-ben talált bérelhető helyiségeket.
A magyar állam felajánlotta, hogy megvásárolja a régi, romos követségi ingatlant, a finn fél azonban a javaslatot nem fogadta el. A két ország kapcsolatainak felélénkülésével a követségi iroda kicsinek bizonyult, így először a VI. kerületi Báthori utca 24-be, majd a XII. kerületi Vérhalom u. 12-16. szám alatti bérelt ingatlanba költözött.
Az új épület tervei
A gellérthegyi romos épület sorsa sokáig nyitott kérdés volt. 1968-ban felmérték a telek és az épület állapotát. Mivel a felmérés szerint az épület felújítása nem lett volna gazdaságos, elkezdődtek egy új épület tervezési munkái. A finn államnak hosszas tárgyalások után sikerült megvásárolnia a szomszédos, 1500 négyzetméteres telket a Kelenhegyi út 18. alatt. 1988 novemberében végül elkészült az Ilmo Valjakka tervei alapján épült ház, amelyet Pertti Paasio külügyminiszter 1989. április 14-én avatott fel.
Finn követek és nagykövetek Magyarországon
Karl Gustaf Idman, követ (Koppenhága) 1922-1927
Emil Nestor Setälä, követ (Koppenhága) 1927-1930
Onni Talas, követ (Koppenhága) 1930-1934
Onni Talas, követ 1934-1940
Aarne Wuorimaa, követ 1940-1944
Uno Salomon Koistinen, ügyvivő 1950-1951
Lauri Hjelt, ügyvivő 1951-1957
Toivo Heikkilä, ügyvivő 1957-1960, nagykövet 1960-1963
Reino Palas, nagykövet 1963-1965
Olavi Raustila, nagykövet 1965-1969
Martti Ingman, nagykövet 1969-1973
Paul Jyrkänkallio, nagykövet 1973-1977
Kaarlo Yrjö-Koskinen, nagykövet 1977-1979
Osmo Väinölä, nagykövet 1979-1985
Arto Mansala, nagykövet 1985-1989
Risto Hyvärinen, nagykövet 1989-1992
Pertti Torstila, nagykövet 1992-1996
Jaakko Kaurinkoski, nagykövet 1996-1998
Hannu Halinen, nagykövet 1998-2002
Pekka Kujasalo, nagykövet 2002-2007
Jari Vilén, nagykövet 2007-2012
Pasi Tuominen, nagykövet 2012-2015
Petri Tuomi-Nikula nagykövet 2016-2018
Markku Virri nagykövet 2018-2022
Pertti Anttinen 2022-
Magyar követek és nagykövetek Finnországban
Nagyalásonyi Barcza György, ügyvivő (Koppenhága / Stckholm) 1920-1921
Kászoni Bornemisza Gyula , követ (Stockholm) 1921-1923
Jungerth Mihály, ügyvivő (Tallinn) 1923-1933
Nemeskéri Kiss Sándor, ügyvivő 1933-1934, követ 1934-1937
Török Béla, követ 1937-1939
Villani Lajos, követ 1939-1940
Borsósháti Kuhl Lajos, követ 1940-1941
Szentmiklósi Szabó György, követ 1941-1944
Marosy Ferenc, követ 1944
Szekfű Gyula, követ 1948
Molnár Erik, követ 1949
Münnich Ferenc, követ 1949-1950
Dömötör Ferenc, követ 1951-1954
Szipka József, követ 1954-1963
Kurtán Sándor, nagykövet 1963-1968
Rónai Rudolf, nagykövet 1968-1976
Matusek Tivadár, nagykövet 1976-1983
Puja Frigyes, nagykövet 1983-1986
Hargita Árpád, nagykövet 1986-1990
Jávorszky Béla, nagykövet 1990-1994
Krausz György, nagykövet 1994-1998
Víg József, nagykövet 1999-2003
Zupkó Gábor, nagykövet 2003-2006
Hajdú András, nagykövet 2006-2010
Forrai Kristóf, nagykövet 2010-2016
Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet 2016-2018
Urkuti György nagykövet 2018-2021
Breuer Klára nagykövet 2022-