Tudjunk meg többet a számikról Magyarországon!
Anni Koivisto, a Számi Parlament alelnöke 2023. május 17-18-án Budapestre látogatott a Barents Euro-Sarkvidéki Tanács (BEAC) finn elnöksége és az Európai Parlamentben 2023 márciusában rendezett első számi csúcstalálkozó kapcsán. A csúcstalálkozó célja az volt, hogy a számi közösségeket bevonják az uniós döntéshozatali folyamatokba, és felhívják a figyelmet kisebbségi jogaikra.
A számik (lappok) Fennoskandia finnugor nyelvű őslakói, akik ma négy ország – Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország – területén élnek.
A budapesti esemény tulajdonképpen az első állomása annak az európai körútnak, amelynek célja a számi közösségek bemutatása és érdekérvényesítésük előmozdítása. Budapest után Londonban, Rómában, Berlinben és Párizsban is terveznek hasonló rendezvényeket. A Számi Parlament képviselőjének budapesti látogatását Jari Vilén, a BEAC finn nagykövete kezdeményezte, aki 2007 és 2012 között Finnország magyarországi nagykövete volt. Anni Koivisto alelnök és Vilén nagykövet mellett Katja Sukuvaara, a Nemzetközi Barents Titkárság munkatársa is részt vett a budapesti látogatáson.
A küldöttség kétnapos programjában szerepelt a budapesti ELTE BTK Finnugor és Skandináv Nyelvek Tanszékeinek meglátogatása, munkaebéd a nagykövetségen, látogatás a magyar parlamentben és szeminárium a Ludovika Egyetemen.
A budapesti ELTE BTK Finnugor Tanszéke finn nyelvű beszélgetést szervezett a delegációval, amelyen más magyarországi egyetemek finnugor szakos hallgatói és oktatói is részt vettek. Az eseményen Koivisto asszony rámutatott, hogy a számiknak jelenleg nincs hivatalos állandó képviseletük az EU döntéshozó szerveiben, és ezt orvosolni kell. Nem szabad elfelejteni, hogy a számik négy ország területén élnek, és például a rokonsági határok nem követik az országhatárokat. A különböző országokban élő számiknak saját, független parlamentjeik vannak (Oroszország kivételével), amelyek egymással együttműködnek, különösen nemzetközi ügyekben (Számi Parlamenti Tanács).
Anni Koivisto arra is rámutatott, hogy a természetvédelmi kérdések és a számik jogai közötti egyensúly megteremtése sajátos kihívásokat jelent. Példaként említette a Tenojoki-folyó halászati tilalmát, ahol konfliktus van a halállomány védelme és a számik földhöz való joga között. A hagyományos megélhetés, a földtulajdonhoz való jog és a nyelvi jogok szorosan kapcsolódnak egymáshoz - ha például megszűnik a rénszarvastartás, akkor a rénszarvastartáshoz kapcsolódó szókincs is elsorvad - mutatott rá Koivisto.
A Barents-tenger térsége geopolitikai szempontból fontos terület, és a zöld átmenethez szükséges természeti erőforrások hatalmas készleteivel rendelkezik. Rendkívül fontos kérdés, hogyan lehet ezeket az erőforrásokat úgy kiaknázni, hogy a számik hagyományos életmódja ne kerüljön veszélybe. Vilén nagykövet rámutatott, hogy Oroszország egyre intenzívebb katonai tevékenységét folytat a régióban. Ez nem közvetlenül az északi országokat fenyegeti, hanem a globális Nyugat egészét. Ugyanakkor Kína is részese a globális hatalmi harcnak. Az éghajlatváltozás jelentős hatással van az Északi-sarkvidékre. Becslések szerint 2035-re a sarki jég nyaranta elolvad, ami a kínaiak számára akadálytalan eljutást biztosítana az Északi-sarkon keresztül Európához.
A delegáció ellátogatott a Parlamentbe, ahol találkozott az Országgyűlés Magyar–Finnugor és a Magyar–Észak-Európai Országok Baráti Tagozatainak elnökeivel, Latorcai Jánossal és Vécsey Lászlóval. Az elnökökkel szóba került a magyarországi nemzeti kisebbségek és a határon túli magyar kisebbségek helyzete is.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem angol nyelvű konferenciát rendezett "A számi őslakosok Észak-Európában" címmel.
Anni Koivisto előadásában részletesen ismertette az Észak-Európa három északi országában és Oroszországban élő közel 75 000 őslakos számi helyzetét, nyelvi megoszlását, hagyományos életmódját és szokásait. A Finnországban 10 000 fős kisebbséget képviselő Számi Parlamentről elmondta, hogy jelenleg két fő törekvésük van. Az egyik a nyelvi jogokon alapuló kulturális autonómia megőrzése és fejlesztése, a másik pedig a hagyományos életmódjukat (nomád rénszarvastartás, halászat és vadászat), valamint a földjeikhez és területeikhez való jogukat fenyegető éghajlatváltozás káros hatásainak megállítása. Beszédét azzal zárta, hogy emlékeztetett a számi nép uniós és nemzetközi szintű támogatásának fontosságára.
A konferencia résztvevői érdeklődtek a számi nyelvek irán, ezért Anni Koivisto három számi nyelv helyzetét szemléltette. Az északi számi, az inari és koltta számi jelentősen különböznek egymástól, és beszélőik általában nem értik meg egymás nyelvét, kivéve, ha idegen nyelvként tanulják azt. Az északi számi a legszélesebb körben beszélt és legismertebb számi nyelv: Norvégiában, Svédországban és Finnországban a számi nyelvűek mintegy 75%-a beszéli. A számik lakóhelyén fekvő települések kötelesek biztosítani a számi tanulók oktatását elsősorban számi nyelven. Finnországban azok a gyermekek, akiknek az anyanyelve a számi, jogosultak a számi nyelvű óvodai ellátásra is. A számiknak joguk van az anyanyelvükön nyújtott szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz is. A gyakorlatban kihívást jelent a számi nyelvű oktatási és egészségügyi szolgáltatások megszervezése, különösen a régión kívül, és a számiknak gyakran ki kell állniuk az anyanyelvű szolgáltatásokhoz való jogaikért.
A művészet és a kultúra szerepe szintén nagy hangsúlyt kapott a konferencián. Koivisto asszony a művészet szerepét rendkívül fontosnak tartotta a számi kultúra továbbadásában és népszerűsítésében. A nagyközönséget nem az ismeretterjesztő előadások érdeklik, hanem a művészet és a kultúra. Ezek hatékony eszközei a számi nép megismertetésének.
Ahogy Jari Vilén nagykövet a konferencia zárszavában is rámutatott, a budapesti számi konferencia történelmi jelentőségű volt, hiszen a Barents Euro-Sarkvidéki Tanács (BEAC) történetében még nem rendeztek eseményt a régió határain kívül.