A svédnyelvű finnek napja

A zászlós napok sorában a svédnyelvű finnek saját napot kaptak: november 6-ika a svédség napja. A svédnyelvű finnek számára az ünnep anyanyelvük használatának jogát szimbolizálja, egyúttal olyan ünnep, melyen kétnyelvű hazájukat ünneplik.

Hogyan esett a választás erre a napra? II. Gusztáv Adolf 1632. november 6-án esett el a lützeni ütközetben. Svédországban, különösen Upsalában rendszeresen megemlékeznek a király halálának évfordulójáról, azon kincsek miatt, melyeket az egyetemnek adományozott. Noha Finnország 1809-ben orosz uralom alá került, a hagyomány a XIX. században is fennmaradt. Gusztáv Adolf napján szokás volt inni a királyra, este pedig gyertyát gyújtottak az ablakokban. A Svéd Néppárt 1908-ban döntött úgy, hogy Gusztáv Adolf halálának napja a svédség napja lesz.

Finnország népességének 5,6 százaléka, közel 300 ezer ember svéd anyanyelvű. A svédnyelvű finnek többsége az ország partvidéki részein él, csupán mintegy 4 százalékuk lakik tisztán finn nyelvű településeken. Ahvenanmaa (Åland-szigetek) egynyelvű, svédnyelvű, autonóm tartomány 26 ezer fős lakossággal.

A svéd nyelvű finnek jogait az Alkotmány és a nyelvtörvény rögzíti. Az Alkotmány szerint az ország nemzeti nyelvei a finn és a svéd. Ez többek között azt jelenti, hogy pl. a közszolgáltatásokat, az iskolai és más oktatást, valamint a tájékoztatást mindkét nyelven kell biztosítani az állampolgárok számára. Az alaptörvény szerint a finn közigazgatás is kétnyelvű. A nyelvi jogokat és kötelezettségeket a nyelvtörvény határozza meg pontosabban. Eszerint minden állampolgárnak joga van "saját ügyei intézése során" anyanyelvét használni. A hivatalos szerveknek gondoskodniuk kell arról, hogy minden felirat, nyomtatvány, prospektus mindkét nyelven elérhető legyen.

A svédnyelvű finnek többsége kétnyelvű településeken lakik, azaz olyan környezetben, ahol a finn nyelv hatása jelentős. Pohjanmaaban három tisztán svéd nyelvű település van, Ahvenanmaa minden települése svéd nyelvű. A települések tehát egy- vagy kétnyelvűek lehetnek, míg egy magánszemélynek hivatalosan csak egy anyanyelve lehet.

A svéd nyelvű oktatási intézményeket nem csupán a svédül beszélő családok, hanem számos kétnyelvű család is választja. Az országban 300 svéd nyelvű általános iskola, számos középfokú tanintézmény, négy svéd és négy kétnyelvű szakfőiskola működik. A legmagasabb szintű oktatást két svéd nyelvű egyetem és számos két nyelvű egyetem látja el.

A két finn népegyház mindegyike kínál svéd nyelvű szolgáltatást is. Az evangélikus egyház kétnyelvűsége régi egyházi hagyományon alapul: a reformáció kezdetétől a nép nyelvén, azaz finnül és svédül hangzottak el a prédikációk. Az ortodox egyház is rendszeresen tart svéd nyelvű szertartásokat.

Finnországban 11 svéd nyelvű napilap jelenik meg, ezek közül a Hufvudstadsbladet a legnagyobb, 52 ezres példányszámával.

A 200 tagú finn parlamentben a 2003-ban tartott választások után 16 svéd nyelvű képviselő kapott mandátumot. Pártállástól függetlenül fontosnak tartják, hogy az ország gazdasági, társadalmi, kulturális ügyeiről történő döntéskor a nyelvi kérdések is figyelmet kapjanak. A parlamentben egyként a polgári Svéd Néppárt 8 fős frakciója, valamint Ahvenanmaa egy képviselője is a svéd nyelvűek ügyét képviseli. A Svéd Néppárt két minisztert is adott a kormányba.

1919-ben, az ország alkotmányának előkészítő munkálatai során alapították meg a Svenska Finlands folkting, a svéd nyelv helyzetének őrzésére. A Folktinget a pártok együttműködési szerve, 75 tagját négyévente, az országgyűlési pártok tag j ai közül választják. A Folktinget célja, hogy a svédnyelvű finnek nyelvi szempontból egyenlő jogokkal rendelkezzenek a finn nyelvű népességgel. A Folktinget állásfoglalásokat bocsát ki a svéd nyelvű népességet érintő kérdésekben, prospektusokat ad ki a nyelvi jogokról és információt nyújt a finnországi svéd nyelv helyzetéről. A nyelvi jogok titkára az állampolgárok azon ügyeit intézi, amelyek a közigazgatás svéd nyelvű szolgáltatásaival kapcsolatosak. A Folktinget az Európai Unióban a nyelvi kisebbségek ügyében is aktívan tevékenykedik, továbbá a svédországi finnek helyzetének javításán munkálkodik.

A svéd nyelvű finnek földrajzilag nem egy tömbben élnek, nyelvhasználatuk sem területi alapon biztosított, Ahvenanmaa kivételével. Ebből a tényből adódóan is fontos számukra a különféle szervezetek és egyesületek hálózata, melyek megkönnyítik kapcsolattartásukat. Ezt a hálózatot egészítik ki az óvodák, iskolák és munkahelyek. Fontos svéd nyelvű események az évente megrendezett kétnapos sportverseny, melyen mintegy 10 ezer svéd nyelvű diák vesz részt, valamint a Popkalaset koncertek, melyeket a svédnyelvűek lakta területek több településén is megrendeznek.

A finnországi svéd nyelvű szépirodalom rendkívül fontos a kisebbség énképe szempontjából. Ismert kortárs író pl. Jörn Donner (sz. 1933), Märta Tikkanen (sz. 1935), és Kjell Westö (sz. 1961). Világszerte az egyik legismertebb finnországi író Tove Jansson (1914-2001), akinek múminkönyveit világszerte számos nyelvre lefordították. A múminok a Múminvölgyben élnek, melyet a svéd nyelvű finnek szimbólumának tartanak - olyan hely, ahol "mindenki ismer mindenkit", ezért nyugodt, biztonságos életet élnek. Svédországban egyébként azokra, akik finnországi svéd akcentussal beszélnek, azt mondják, "úgy beszél, mint egy múmin". Ez azzal magyarázható, hogy a múmincsaládról készült első tévésorozatban minden szerepet svédnyelvű finn színész alakított.