Jussi Halla-aho: Európának szolidárisnak kell lennie a keleti határ menti államokkal

Jussi Halla-aho, a finn parlament elnöke az uniós parlamenti elnökök budapesti konferenciáján tartott beszédében hangsúlyozta, hogy válaszolni kell az orosz fenyegetésre, támogatni kell a keleti határállamokat és meg kell szakítani a stratégiai függőségeket Európa ellenálló képességének erősítése érdekében.

Halla-aho szerint a kontinens előtt álló legnagyobb és legsürgetőbb kihívás, hogy tanuljon a hidegháború utáni hibákból, mivel Oroszország közvetlen fenyegetést jelent az európai biztonságra.

„Miközben újjáépítjük saját védelmünket és segítünk az ukránoknak, nem elég, ha a frontországok is megteszik a magukét. A nagy országoknak többet kell tenniük. Azoknak az országoknak, amelyek a pénzügyi válság, a migránsválság és a kamatválság idején részesültek az európai szolidaritásból, hasonló szolidaritást kell tanúsítaniuk az EU és a NATO keleti határállamaival szemben” - mondta Halla-aho.

Az elnök rámutatott, hogy a világ egyre kiszámíthatatlanabbá válása idején döntő fontosságú, hogy Európa megerősítse öngondoskodási és válságkezelési képességét.

„Sok európai ország az olcsó orosz gázra és olajra építette gazdaságát, figyelmen kívül hagyva a kockázatokat és a figyelmeztetéseket. A legtöbb európai ország leépítette védelmi képességeit, abban a hitben, hogy a hagyományos katonai fenyegetések a már múlté, és hogy az USA hajlandó a végtelenségig fizetni a biztonságunkért. Ráadásul egész Európa Kínától függ - a nyersanyagoktól az ipari termelésig”.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a konferencia megnyitó beszédében pesszimista képet festett az ukrajnai háború kimeneteléről. Halla-aho elnök a konferencián elmondta, hogy megérti Orbán Európával kapcsolatos kritikus megjegyzéseit, de nem osztja a defetista következtetéseit.

„Az Oroszországhoz hasonló tekintélyelvű imperialista rezsimeknek való behódolás semmiképpen sem európai hazafias megoldás a problémáinkra” - mondta az elnök.

Az állampolgárok reményeit, félelmeit és aggodalmait komolyan kell venni

A nap második ülésén a lokalitás és az európai kulturális identitás fontosságát vitatták meg a polgárok megszólításában. Halla-aho elnök beszédében utalt a nyugati média és a politikai közvélemény aggodalmaira a nacionalista mozgalmak európai és egyesült államokbeli erősödésével kapcsolatban.

„Ahelyett, hogy pánikba esnénk Trump elnök vagy hasonló európai mozgalmak miatt, meg kellene értenünk, hogy egyre több átlagpolgár szavaz rájuk valamilyen okból. Az emberek valódi és indokolt aggodalmat éreznek a körülöttük zajló változások miatt. A harmadik országokból érkező tömeges bevándorlás valószínűleg a legfontosabb ezek közül az aggodalmak közül” - mondta az elnök.

„A jómódú emberek, mint mi, politikusok, többé-kevésbé védve vagyunk a bevándorlás negatív következményeitől, mint például az erőszakos bűncselekményektől, az iskolák és városrészek szegregációjától, ám a kevésbé jómódúak a mindennapi életükben tapasztalják ezeket a hatásokat”.”

„Ha meg kívánjuk akadályozni társadalmaink polarizálódását és széttöredezését, gondoskodnunk kell róla, hogy a polgárok úgy érezzék, hogy meghallgatják őket, hogy reményeiket, félelmeiket és aggodalmaikat komolyan veszik” - zárta szavait az elnök.

A konferencia megerősíti a parlamentek együttműködését az uniós kérdésekben

Az uniós parlamenti elnökök konferenciájára évente egyszer, tavasszal kerül sor. A házigazdája az előző év őszén az EU Tanácsának elnökségét betöltő ország parlamentje.

A konferencia célja, hogy erősítse a parlamentek szerepét és együttműködését az uniós ügyek kezelésében, és keretet biztosítson a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament elnökei közötti, uniós kérdésekkel kapcsolatos megbeszélésekhez.