Olkiluotóban épül a világ legnagyobb teljesítményû atomerõmûve

A festõi nyugat-finnországi tengerparti félszigeten épül a világ legnagyobb atomreaktora. Az Eurajokiban fekvõ Olkiluotóban 1600 megawattot termelõ atomerõmû nõ ki a földbõl. Az építkezés 2005-ben kezdõdött, ám a projekt nem a tervek szerint haladt, a munkálatok legalább kétéves késésben vannak.

Az atomerõmû építtetõje a finn TVO, a kivitelezõje a francia Areva és a német Siemens alkotta konzorcium. Épül az Olkiluoto 3, vagy ahogy a szakemberek ismerik: OL3.

Három atomerõmû Olkiluotóban. A jobb oldali két erõmû az 1970-es években épült. A parthoz közelebb fekvõ erõmû számítógépes szimuláció az OL3-ról, amely a tervek szerint 2011-re készül el.

A finn kormány az ezredfordulón döntött a nukleáris energia támogatása mellett. Merész döntés volt, hiszen a fejlett világban más helyen az atomerõmûvek nem kapnak politikai támogatást. A finn parlamenti képviselõk elõtt a projektet az orosz importenergiától való függetlenséggel, az éghajlati szempontból kevésbé szennyezõ elõállítási módszer, valamint az energiaforrás kedvezõ ára voltak az indokok. A fenti érvek hatására a parlament 2002-ben 107-92 szavazati arányban voksolt a nukleáris energiáról, annak ellenére, hogy az állampolgárok többsége aligha hagyta volna jóvá a tervet.

Finnországban az atomerõmûvekkel kapcsolatos közvélekedés kedvezõbbé vált, a következõ nukleáris létesítmények elfogadtatása minden bizonnyal egyszerûbb lesz. Újabb projektek máris elõkészületben vannak.

Míg Finnországban a harmadik generációs atomerõmû kivitelezési munkálatai már néhány éve folynak, a nukleáris energia komoly elõállítójaként ismert Franciaország elsõ EPR-rendszerû reaktora csak tavasszal kapott építési engedélyt. A normandiai Flamanville-ben épülõ atomreaktor érdekes módon Olkiluotónál kissé nagyobb teljesítményû lesz, azaz 1630 megawattot állít elõ.

Franciaországban 59 atomerõmû mûködik, az ország energiaszükségletének 78 százaléka atomerõmûvekbõl származik, míg Finnországban négy atomerõmû az áramelõállítás csupán ötödét adja.

Európában csupán négy olyan van, ahol atomerõmû-építkezés folyik. Finnország és Franciaország mellett Romániában és Szlovákiában van folyamatban ilyen projekt, ám ezek az erõmûvek lényegesen kisebbek.

A World Nuclear Associotion szerint a legnagyobb számban Oroszország épít atomerõmûveket, ahol 7 létesítmény épül, Indiában hat, Kínában pedig négy. Az egyes létesítmények mindegyike kisebb méretû, mint a finn Olkiluotói erõmû.

Az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs nyáron járt Finnországban, amikor meglátogatta az atomerõmû-építkezést. A finn hírügynökségnek adott nyilatkozatában dicsérte az épülõfélben lévõ OL3-at: ”Az Olkiluotóban épülõ reaktor a világ elsõ harmadik generációs atomerõmûve. Olkiluoto szerepe azért is úttörõ jellegû, mert itt épül a világ elsõként végleges lerakóhely magas aktivitású atomhulladék számára.”

Az energiaügyi biztos szavait Finnországban kedvezõen fogadták, mivel az építkezést hatóságok elmarasztalásai kísérik. A Finn Sugárvédelmi Központ nagyszámú minõségi és mûködési eltérést mutatott ki az építkezés során, amelynek következtében a kivitelezés idõbeosztása csúszik. Jelenlegi becslés szerint a létesítmény 2011-ben, tehát a tervezettnél két évvel késõbb készülhet el, az Areva pedig valószínûleg komoly összegû késedelmi bírságot kénytelen fizetni.

Az új létesítmény technikailag az ún. harmadik generációs könnyûvizes reaktorok közé tartozik, európai nyomottvizes reaktor, azaz EPR. Az erõmû elektromos teljesítménye 1600 megawatt lesz. A létesítmény gõzturbinája a világon a legnagyobb ilyen berendezés.

Finnországban négy atomerõmû mûködik, kettõt a Fortum mûködtet Loviisában, kettõt pedig a TVO Olkiluotóban. Valamennyi az 1970-es években épült.

Más nyugati országoktól eltérõen Finnországban a harmadik évezred elején döntés született az atomenergiával kapcsolatban, amelyre különösen az akkori kormányfõ, Paavo Lipponen volt hatással, aki jó kapcsolatokat ápolt az iparral és átlátta a nukleáris energiával kapcsolatos kérdéseket.

Parlamenti pályafutásának lezárását követõen tavaly tavasszal Lipponen újabb kihívásokat keresett. A meglepõ fordulatról 2007-ben értesülhettünk, amikor is Lipponen bejelentette, hogy a Pohjolan Voima vállalat részfoglalkozású tanácsadója lesz. Ez a munka Lipponen szerint ”havi néhány napot vesz igénybe” és ”lehetõséget ad a nemzetközi éghajlati és energiadöntésekben való részvételre”.

Szükség is lesz Lipponen tárgyalási képességeire a Pohjolan Voima leányvállalata, a TVO francia beszállítóival fennálló nézeteltéréseinek tisztázásához vagy új atomerõmû építési engedélyének megszerzéséhez.

A tavaly tavasszal tartott parlamenti választások után lépett hivatalba Matti Vanhanen kormánya, amelynek programja 2007. április 19-én lehetõvé tette új atomerõmûvek építését, egészen pontosan a következõ megfogalmazásban: ”Semmilyen nullakibocsátású, alacsony kibocsátású vagy a kibocsátás szempontjából semleges, fenntartható vagy költségszerkezete szempontjából nyereséges termelési módot, így a nukleáris energiát sem szabad kizárni, hanem valamennyi energiaforrást a társadalom átfogó érdekei szempontjából kell értékelni.”

Az energiacégek hamar reagáltak. A kormányprogram nyilvánosságra hozatala után a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium megkapta a TVO elõzetes tervezetét az új 1000-1800 MW-os erõmûprojektrõl. A másik javaslatot a fele részben állami tulajdonban lévõ tõzsdei cég, a Fortum tette.

A harmadik nukleáris projekt mögött új vállalkozás, a Fennovoima áll, amelyet az európai energiaszektor óriáscége, az E.ON hozott létre. Az E.ON a Fennovoima csupán egyharmadát tulajdonolja, a többi tulajdonos az Outokumpu és a Boliden iparvállalatok, valamint helyi energiavállalatok.

Az új nukleáris erõmû várhatóan még ebben a választási ciklusban, tehát az olkiluotói új erõmû használatbavételi engedélyének megadása elõtt a kormány és a parlament elé kerül. Az energiavállalatok szándéka a hatodik és talán hetedik finn atomerõmû beindítása 2016 és 2018 között.

Eljas Repo

A Finnországban mûködõ atomerõmûvek:

Erõmû - Építési engedély - Használatbavételi engedély
Loviisa 1 1971. 06. 30. 1976. 11. 18.
Loviisa 2 1972. 09. 27. 1980. 05. 15.
Olkiluoto 1 1974. 01. 31. 1978. 07. 06.
Olkiluoto 2 1975. 08. 04. 1979. 09. 01.
Olkiluoto 3 2005. 02. 17. (építés alatt)

World Nuclear Associotion(Hivatkozás másik webhelyre.) (Új ablakot nyit)