Ki volt Aladár Paasonen?
Erre a kérdésre kaphattak részletes választ az érdeklődők Martti Turtola professzortól 2013. május 8. délelőttjén Nagykőrösön, illetve ugyanaznap délután a Hadtörténeti Múzeumban.
Martti Turtola professzor fotókkal illusztrált, a magyar vonatkozásokat bemutató előadásai nagyszámú közönséget vonzottak mind Nagykőrösön, mind Budapesten. A nagykőrösieket azért is érdekelhette az előadás, mert városukban 2012. szeptemberében Jari Vilén korábbi finn nagykövet kezdeményezésére Aladár Paasonen-szobrot is állítottak. A finn-magyar származású Paasonen igazából a felesége, Barta Flóra révén kötődik az alföldi városhoz, ahol a második világháború alatt többször is járt a családjánál.
A finn apától és magyar anyától született Aladár Paasonen (1898–1974), nyelvtehetségének és diplomáciai érzékének köszönhetően, kivételes pályát futott be a finn hadseregben. Dolgozott katonai attaséként Moszkvában és Berlinben, Kyösti Kallio köztársasági elnök szárnysegédjeként, majd Mannerheim marsall közeli munkatársaként. A hírszerzésben és a katonai diplomáciában elévülhetetlen érdemeket szerzett, és a második világháború alatt a háttérben mind Finnország, mind Magyarország függetlenségének megőrzésén munkálkodott.
A hírszerzésben dolgozók nyilvánvalóan kerülik a nyilvánosságot, ezért Aladár Paasonen alakja is a múlt ködébe veszne, de 2012 őszén két könyv is megjelent róla Finnországban, az egyik Turtola porfesszor tollából (’Mannerheim ellentmondásos tisztje’), a másik pedig Petri Nevalától (A Marsall felderítője – Aladár Paasonen ezredes története). Mi több – mint nemrég a szerzőtől, Johanna Parikka Altenstedtől értesültünk –, 2013 őszére várhatóan megjelenik Barta Flóra életrajza is, szintén finnül. Számunkra, olvasók számára örvendetes, hogy Aladár Paasonen alakja az eltelt évtizedek után, több, különböző hátterű író nézőpontjából is megkapja az őt megillető érdeklődést.