Az ünnep, ami összeköt

A zászlóerdõ elborította egész Helsinkit. A fõváros ragyogó kék-fehér öltözetét csupán néhol törte meg valamely baráti ország zászlaja, mellyel a házigazda ünnepét köszöntötték. (Uusi Suomi 1919. december 7.)

Az elsõ világháború és az oroszországi forradalom eseményei következtében Finnország 1917 decemberében elnyerte függetlenségét, azonban területén továbbra is nagy számú orosz katonaság állomásozott. A belsõ társadalmi elégedetlenség 1917 nyarán káoszt idézett elõ, amely polgárháborúba torkollott. A finn társadalom két táborra szakadt: vörösökre (nincstelenek, gyári munkások, földmûvesek, városi és falusi lakosság) és fehérekre (tulajdonosok, földbirtokosok, hivatalnokok, vidéki és városi lakosság). A fehéreket Németország, a vörösöket Szovjet-Oroszország támogatta. A kíméletlen, véres harcokban közel 37 000 ember vesztette életét. A polgárháború a Mannerheim vezette fehér erõk gyõzelmével ért véget 1918 májusában. A társadalom mély sebei nagyon lassan gyógyultak, de a második világháborúban a nemzet mégis egyesíteni tudta erejét.

A 19. század nemzeti mozgalmainak köszönhetõen Finnország legfõbb állami és nemzeti szimbólumai (himnusz, zászló, címer) már készen voltak, mikor függetlenné vált Szovjet-Oroszországtól. A világ legtöbb országában az uralkodó születésnapja vagy az alkotmány kihirdetése a legnagyobb nemzeti ünnep. Finnország esetében az országgyûlés 1917. december 6-diki határozata. A történeti források szerint eredetileg a Szociáldemokrata Párt javasolta, hogy december 6. legyen a nemzeti ünnep. A parlament 1919. november 12-én döntött arról, hogy az ünnepen tartsanak istentiszteletet a templomokban, lobogózzák fel az épületeket, a hivatalokban, a bíróságokon, az iskolákban szüneteljen a munka. December 6. megünneplése az 1920-as években még spontán kezdeményezéseken, szokásokon alapult, végül 1929. november 8-án törvény született a nemzeti ünneprõl, melyet munkaszüneti napnak is nyilvánítottak.


Az elnöki palota díszvilágításban

Az elsõ ünnep eseményei meghatározták az azt követõ évtizedek rítusát. A fõváros ünnepi díszbe öltözött, a nap istentisztelettel kezdõdött, a kormány ünnepi ülést tartott, volt katonai parádé is. Az elnöki palotában 1919-1921 között december 6-án délutáni fogadást adtak a kormány és a külföldi diplomaták, mintegy 150 fõ részére, ahol kávét kínáltak fel és zenét hallgattak, utána díszelõadáson vettek részt a Nemzeti Színházban. Ezt követõen vált általánossá, hogy a finn nagykövetségek szerte a világon fogadást adnak az ünnep alkalmából. Az 1920-as években terjedt el a családok csendes megemlékezése: december 6-án este kék-fehér gyertyát tesznek az ablakba. A különbözõ állami kitüntetések átadása jóval késõbb került erre a napra. Az 1960-as években a települések zászlórúdnak alkalmas fát ajándékoztak erdeikbõl a lakosoknak, a rádió és a televízió ünnepi mûsort sugárzott, a posta külön bélyeget nyomatott. Az utóbbi években a finnek családi vagy baráti körben a televízió egyenes adásából követhetik nyomon az elnöki palotában zajló függetlenség napi fogadást, ami valódi társasági esemény lett.

2004-ben mintegy 2000 jeles személyiség kapott meghívást az elnöki palota hagyományos fogadására. A háborús veteránok fognak elõször kezet az elnöki párral. A múlt évben különös figyelem övezte a 60 éve véget ért ún. folytatólagos háború (1941-44) veteránjait, a mûvészeti nevelés terén, ill. a nõk társadalmi szerepének növelésében eredményeket elért személyeket. A svédasztalon sós és édes falatkákat, szendvicseket, süteményeket kínáltak. Bólét, bort, sört, kávét, teát, üdítõket szolgáltak fel hozzá. Az ételek finn bio-alapanyagból készültek, a virágdíszek a köztársasági elnök nyári rezidenciájának kertjébõl érkeztek. A zenét az elnöki palota testõrségének zenekara szolgáltatta.

A független Finnország közel 90 éves történelmében az ünnep új hangsúlyokat is kapott: összetartozás, társadalmi egység és felemelkedés, szabadság, hazafiság, a jövõért érzett felelõsség, békevágy. Az idõpont szerencsés abban a tekintetben is, hogy az ún. kiskarácsonyi idõszakra esik, vagyis a legtöbb családban a nemzeti ünneppel veszi kezdetét a csendes karácsonyi készülõdés.



A függetlenség napi fogadásról(Hivatkozás másik webhelyre.) (Új ablakot nyit)