Tiina Ferm: Hibrid fenyegetések– kihívás Európának
A hibrid befolyásolás eszközei azt a célt szolgálják, hogy megrendítsék az állampolgároknak a demokráciába és az európai értékekbe vetett hitét, valamint, hogy gyengítsék az EU egységét. A hibrid befolyásolás többek között a választási eredmények befolyásolásában, a szociális média manipulálásában és a közszolgáltatások elleni cybertámadások formájában nyilvánulhat meg – el nem felejtve a Salisbury mérgezési ügyet. A gyorsan kialakuló hibrid fenyegetések hosszútávú kihívást jelentenek. Az ezekre való felkészülésre és ezek elhárítására a finn uniós elnökség jelentős erőfeszítéseket tesz.
Finnország négy, kitalált eseményeken alapuló politikai beszélgetést, (ún. hibrid gyakorlatot) rendezett, valamint több tucat uniós munkacsoportban tárgyalta a témát. Így valószínű, hogy a finn elnökségi időszak különösen a hibrid fenyegetés tudatosítása és a reziliencia erősítése miatt lesz emlékezetes.
Finnország átfogó biztonsági koncepciója a példa
A hibridfenyegetésekre való felkészülésben nemzetközi viszonylatban példaszerűnek tartják Finnország átfogó biztonsági koncepcióját. A hibridfenyegetések természetének lényege, hogy a közigazgatás különböző területei közötti kapcsolat megzavarását veszi célba, valamint az ún. szürke zónában működik. A szürke zónában való működés a háború és béke közötti határ elmosását jelenti. Ez lehet például olyan kiterjedt zavar, amelyben a hatóságok ellenállóképessége csökken a hibrid befolyásolással szemben, de a helyzet még nem indokolja rendkívüli állapot bevezetését, vagy az annak megfelelő hatásköri felhatalmazásokat.
Finnország arra törekszik, hogy a belső és külső biztonság egységben kezelje, és előmozdítsa a hibridfenyegetések összehangolt és átfogó kezelését a különböző szektorok között. A finn uniós elnökség idején az Európai Tanács keretein belül megalakították a Hibrid fenyegetések elleni horizontális munkacsoportot. Az állandó munkacsoport révén javul a különböző politikai szektorok és az uniós hivatalok helyzettudatossága, az információáramlás és az átfogó biztonsági koncepciónak megfelelő felkészülés a hibrid fenyegetésekre.
A hivatalok és az újságírók targetálása aggályos jelenség
A demokratikus társadalomhoz hozzátartozik a nyílt és szabad közbeszéd. A szólásszabadsággal azonban vissza lehet élni a gyűlöletbeszéd, dezinformáció, valamint a hivatalnokok és más társadalmi szereplők, pl. újságírók elleni ún. targetálás eszközeivel.
Az Európai Tanács elnökeként Finnország uniós szinten igyekezett eszközöket találni a dezinformáció és targeting elhárítására. Kutatások szerint az állampolgároknak a társadalom legfontosabb intézményeibe, pl a hatóságokba és a tömegkommunikációs eszközökbe vetett bizalma egyenes arányban áll azzal a készségükkel, hogy krízis idején információkat fogadjanak be és dolgozzanak fel. A bizalom jelentősége tehát konkrétan azokban a helyzetekben kerül mérlegre, amikor válsághelyzetben a hatóságok és a média helyzetértékelést és utasításokat adnak az állampolgároknak.
A hibridfenyegetésekről és az azokra adott válaszokról rendezett konferencia az új technológiáról szólt
A Helsinkiben működő Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kutatóközpont fennállásának rövid ideje alatt olyan elismert tényező lett, amely előmozdítja a hibrid fenyegetések elleni együttműködést és növeli a résztvevő országok tudatosságát a társadalmak sebezhetőségét illetően.
Finnország az uniós elnökség programjának részeként a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kutatóközponttal együtt 2019. október 23-án konferenciát szervezett ”Hybrid Threats – Hybrid Response in Modern Security Environment” címmel. A panelbeszélgetésekben a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos fogalmakat, a demokrácia jövőjét, valamint a kritikus infrastruktúrával és az új technológiákkal kapcsolatos hibridforgatókönyveket tekintették át.
A cikk szerzője Tiina Ferm, a Belügyminisztérium Hibrid fenyegetések felleni osztályának vezetője.
A cikk az eu2019.fi oldalon jelent meg finnül és angolul.(Hivatkozás másik webhelyre.)