A svédség napja – tiszteletadás Finnország kétnyelvűsége előtt

A svédség napja 1908 óta hivatalos ünnep Finnországban. Az ünnep gyökerei azokra az időkre nyúlnak vissza, amikor a Svéd Néppárt egy jeles nappal kívánta megerősíteni a Finnországban élő svédek együvé tartozásának érzését, egyúttal emlékeztetni kívánt a Svédországhoz fűződő kapcsolatokra. A dátum végül november hatodika, II. Gusztáv Adolf svéd király halálának évfordulója lett. A király a lützerni csatában vesztette életét 1632-ben.

Kezdetben az ünnep a király személyéhez kötődött. 1932-ben például az ünnepségek nagyobb szabásúak voltak a király halálának kerek 300. évfordulója okán. Az 1930-as évek nyelvi küzdelmei hozzájárultak a svéd nyelvűek ünnepének megerősödéséhez. A háború éveiben a nemzet összetartozása került a középpontba, az ünnep szervezését pedig a Svéd Néppárttól egy civil szervezet, a Finnországi Svédek Népi Gyűlése, a Svenska Finlands folkting vette át.

Napjainkban a svédség napja hivatalos zászló ünnep, melynek legfontosabb mondanivalója az összetartozás. Elsősorban a svéd nyelvű óvodákban és iskolákban rendeznek ünnepségeket, melyeken a sokszínű műsor során felhangzik a Modersmålets sang (Az anyanyelv dala), melyet szövegét és zenéjét Johan Fridolf Hagfors szerezte.

Svédországban a napot Gustav Adolfsdagen néven ünneplik. Az ünnepi hagyományok közé tartozik, hogy a napi kávé mellé elfogyasztott süteményt a király csokoládéból vagy marcipánból készült sziluettje díszíti.

A svéd Finnország másik hivatalos nyelve, melyet közel 300 000 finn, a népesség kb. 5 százaléka beszél. Az alkotmány minden svéd nyelvű számára biztosítja a jogot, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban és jusson hozzá a közszolgáltatásokhoz. Finnországban a svéd nyelvű lakosság Uusimaa és Pohjanmaa térségében, Turku környékén és az Åland-szigeteken él.

A cikk eredetije a stockholmi Finn Nagykövetség oldalán (Új ablakot nyit) jelent meg.