50 éve látogatott Kekkonen elnök Magyarországra

Urho Kekkonen, Finnország köztársasági elnöke 50 évvel ezelőtt, 1969. szeptember 26-án érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra. A programokban bővelkedő hat napos látogatás során megállapodás született a két ország között a gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről, ám az út legfontosabb momentuma a vízummentességről szóló egyezmény aláírása volt.

Az 1956-os forradalom után Finnország volt az első nyugati ország, amely közelebbi kapcsolatokat kezdett kiépíteni Magyarországgal. A két ország 1960-ban emelte ismét nagyköveti szintre diplomáciai kapcsolatait, ezzel egyidejűleg a két világháború között indult kulturális és tudományos együttműködés is hamarosan új lendületet kapott. Urho Kekkonen nem hivatalos úton 1963-ban járt már Magyarországon, ő volt az első nyugati államfő, aki a kádári Magyarországra látogatott. Az 1969-es állami látogatás a két ország közötti kapcsolatok új szintjét jelezte.

Kekkonen elnök megérkezik Ferihegyre.
Fotó: Urho Kekkosen arkisto

Kekkonen elnök Budapesten megbeszéléseket folytatott Loconczi Pállal, az Elnök Tanács elnökével, Fock Jenővel, a Minisztertanács elnökével, Kállai Gyulával, az országgyűlés elnökével, és találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával.

A finn elnök ellátogatott a lábatlani Vékonypapírgyárba, amely akkoriban épült finn-magyar együttműködésben, jórészt finn gépekkel felszerelve. A finn vendégek a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgyárával is megismerkedtek.

Színpadkép a Kalevala előadásából.
Fotó: Urho Kekkosen arkisto

Az elnök és delegációja a budapesti Thália Színházban a Kalevala színpadi feldolgozását tekinthette meg. A házigazdák egy vadászatot is szerveztek Telkibe a vadász- és halászszenvedélyéről ismert Kekkonennek.

A delegációval utazó Ahti Karjalainen külügyminiszter és Bíró József külkereskedelmi miniszter egyezményt írt alá a gazdasági, ipari és műszaki kooperációról, valamint a vízumkényszer 1970. január elsejével való eltörléséről. A vízummentesség megkönnyítette az utazást a két ország között, ezzel kaput nyitott a testvérvárosi és testvérgyülekezeti látogatások előtt. Erről tanúskodnak a 70-es években megszaporodó finn-magyar testvérvárosi és testvérgyülekezeti kapcsolatok.

Unkarin ja Suomen ulkoministerit allekirjoittavat viisumivapaussopimuksen.
Fotó: A Finn Nagykövetség irattára / Copyright Pressfoto Helsinki

Források:

Jaakko Sievers: Hídverés a frontvonalak felett: finn-magyar kapcsolatok a hidegháború idején In: Rokoni körben. A magyarországi finn képviselet története. Szerk. Jaakko Sievers. Finn Nagykövetség, Budapest 2011 pp. 36-57.

 

A Finn külügyminisztérium archívuma, Helsinki

50/2310-69 Közlemény a köztársasági elnök magyarországi útjáról